A takarítás során alapvető különbséget kell tenni az üzlet egyes helyiségeinek takarítása között. Úgy, mint közösségi terek (előtér, hall, folyosók stb.), funkcionális helyiségek (külön terem, bálterem, vendéglátó egységek értékesítő terei, stb.), vizes blokkok (toalettek, medence tér, jakuzzi stb.), háttérszolgáltatások helyiségei (irodák, öltözők stb.), valamint vendégszobák esetében más és más szempontok szerint.

A munkavégzés mikéntje alapján két lényegi különbség: a vendégtérben történő takarítás során nem csupán arra figyelünk, hogy tevékenységünkkel a legkevésbé zavarjuk a vendégek pihenését, nyugalmát, hanem arra is, hogy a vendégek nehogy valamilyen balesetet szenvedjenek a mi tevékenységünkből kifolyólag. Egy ilyen mindennapos és állandó veszélyforrás például, amikor felmossuk valamelyik helyiséget, folyosót és csúszásveszély alakul ki. Ekkor különösen elővigyázatosan dolgozunk és a lehető legalaposabb módon tájékoztatjuk, figyelmeztetjük a vendégeket a szokatlan helyzetre (szóban, megállító-tájékoztató táblákkal stb.). A tevékenységünket úgy végezzük, hogy a használt eszközök (vödör, seprű, felmosók stb.) még véletlenül se akadályozzák mozgásukban a vendégeket, illetve ne kerüljenek az útjukba. A vendégtől nem várható el, hogy arra figyeljen, vajon takarítás közben neki milyen balesetveszéllyel kell számolnia. Főleg, ha gyerekekről van szó.

Itt kell megemlíteni, hogy ugyanez az irányelv vonatkozik a karbantartó/műszaki személyzet munkavégzésére. Sajnos az ő esetükben ez nem igazán szempont, így a mi feladatunk figyelni a mások munkájára.

Ha nem vendégtérben dolgozunk, a baleset megelőzés és biztonság akkor is elsődleges szempont.

Ilyenkor gyakran megfeledkeznek arról, hogy a közlekedési utakat (folyosók) ne torlaszolják el, mert egy rendkívüli esemény (tűz, vagy más eset) bekövetkeztekor súlyos következményekkel járhat a figyelmetlenség.

Minden esetben úgy végezzük a munkánkat, hogy először felmérjük a feladatot, végig gondoljuk milyen eszközökre lesz szükségünk és nem feledkezünk el arról sem, hogy a saját testi épségünk megóvása érdekében milyen védőfelszerelést (kesztyű, sapka, csúszásmentes cipő, szájmaszk stb.) használjunk.

A tervszerű munkavégzés nem csupán hatékonyabb, de lényegesen kevesebb időbeni ráfordítást igényel és jobb minőségi színvonalat jelent.

A vendégszobák takarítása esetében 5 alapesetről beszélhetünk:

Bármilyen különösen hangzik, az első az üres (ahol nem lakik vendég) szoba takarítása. Az ilyen szobák esetében először is a legfontosabb, hogy minden nap menjünk be a szobába és ellenőrizzük át alaposan, minden a helyén van e (minibár készlet, bekészítések stb.) , minden berendezés működőképes e, nem történt valamilyen meghibásodás (világítás, fűtés, hűtés, csapok stb.). Előfordulhat, hogy egy szoba napokig, hetekig nem volt kiadva és egy tömítés miatt csepeg a fűtőtest. Ha ezt huzamosabb ideig nem vesszük észre, komoly károkat szenvedhetünk el.

A szobát naponta szellőztetjük és szükség esetén portörlést végzünk, illetve ha pl. növény van a szobában, szükség szerint ápoljuk.

Második típus, amikor a szobában valamilyen karbantartási munkálatot végeztek és soron kívüli/rendkívüli takarításra van szükség. Ez lehet javítás, szőnyegpadló tisztítás, de festés vagy bármilyen más jellegű munka. Nyilván előzetesen, a munkálatok megkezdése előtt már összerendeztük a szobát olyan állapotba, hogy ott a karbantartók részére megfelelő munkaterület álljon rendelkezésre.

A befejezést követően visszaállítjuk a standard-ek szerinti állapotot és a gondnoknő ellenőrzését követően a szoba ismét kiadható lesz.

Harmadik fajtája a takarításnak az úgynevezett időszaki nagytakarítás.

Ahogy változnak az évszakok, legalább olyan gyakran végzünk nagytakarítást a vendégszobák és az egész szálláshely esetében. Ilyenkor kimozgatjuk a helyéről a bútorokat, a mindennapos takarításkor nem hozzáférhető részeket kiporszívózzuk, töröljük stb. A szoba egyéb textíliáit (függönyök, sötétítők, ágytakarók és hasonlók) leszedjük, kimosatjuk, tisztíttatjuk, elvégezzük a szőnyegpadló vizes tisztítását, ágybetéteket átforgatjuk, kitisztítjuk, poratkátlanítjuk, fertőtlenítjük. Ha a nagytakarítás alkalmával hibákat észlelünk a berendezésben, bútorzatban vagy bármelyik felszerelési tárgyban, eszközben, jelezzük a műszakiaknak és a nagytakarítás ideje alatt megjavíttatjuk.

A minibár hűtőket leolvasztjuk, fertőtlenítjük, ellenőrizzük a készletek szavatossági idejét. Ha olyan termékeket találunk, amelyeknek a szavatossági ideje hamarosan le fog járni, kivesszük és átadjuk a vendéglátó részlegnek, hogy használják fel. Nem várjuk meg amíg lejár a szavatossági idő, hiszen az ilyen árucikkeket még érték csökkent módon sem szabad forgalomba hozni. Szükség szerint a megújítjuk a szoba egyéb alkatrészeit. A legújabb minősítési rendszer tartalmazza a matracok, ágybetétek vegyszermentes mélytisztításának elvégzését. Ez a folyamat hőkezeléses eljárás, melynek során nedvesség nem képződik és nem is marad vissza, így az atkák elpusztulnak, további szaporodásuk ellehetetlenül.

Nagytakarítás után a szoba mindig felfrissül, újjászületik egy kicsit, ez is a cél, hogy a szálláshely szolgáltatás mindig olyan legyen, amit a vendég örömmel és jó érzéssel fogad.

A következő takarítási fajta, amikor olyan szobát takarítunk, ahol vendég lakik, tehát a szoba foglalt. A nemzetközi gyakorlatban a vendégszobák takarítása többnyire napközben, főként délelőtt zajlik. Szálláshely fajtától is függ, mikor melyik időszak a legalkalmasabb erre, mikor nem zavarjuk a vendégek pihenését a tevékenységünkkel.

Ilyenkor is alapszabály, hogy minden szobába minden nap bemegyünk, kivéve, ha ezt a vendég külön kérés alapján nem óhajtja. Erre szolgál az a kis kilincsre akasztható táblácska, amelyet a szobában helyezünk el és „Ne zavarjanak”szöveget tartalmaz. Ha ezt a vendég a szobaajtajára kívülre a kilincsre kiteszi, akkor ezt tiszteletben tartjuk, de mindenféleképp próbálunk vele kapcsolatot teremteni, hogy legalább az alapvető dolgokat elvégezhessük, úgy mint hulladék eltávolítás, textília csere és egyebek.

Vannak esetek, amikor a vendég kifejezetten kéri, hogy takarítsunk (akár naponta többször), ilyenkor szintén egy kis táblácskával jelezhet, vagy szóban. A „Ne zavarjanak” tábla hátoldalára szokták azt a szöveget elhelyezni, hogy „Takarítást kérek” és szintén kiakasztják a szoba ajtajának külső kilincsére. Ha ilyet észlelünk, mielőbb sort kerítünk a szoba rendbetételére.

Ha tehát a foglalt/lakott szobát szeretnénk takarítani, lehetőleg olyankor tegyük, amikor a vendég nem tartózkodik a szobájában. Gyorsabban haladunk és a vendégnek sem okozunk kellemetlenséget. Sok vendég feszélyezve érzi magát ha munkatársunk dolgozik mialatt ő a szobájában tartózkodik.

A takarítást egy rövid ellenőrzéssel kezdjük, áttekintjük, minden rendben van e szobában, esetleg nem történt e valami rendkívüli. Gondolhatunk például arra, hogy valamelyik berendezési tárgy megsérült, foltos lett a fal, vagy bármi. Ha ilyet észlelünk, azonnal értesítjük a műszakban dolgozó vezetőt, és ha a vendég a szálláshelyen tartózkodik, akkor őt is.

Abban a szobában, amelyikben vendég lakik az átlagosnál is körültekintőbben kell eljárnunk. Ott ugyanis a vendégek használati tárgyaival is találkozunk, melyekre szinte jobban kell vigyázni, mint a saját eszközeinkre. Ráadásul gyakran széjjel hagyják azokat, így megnehezítik a szobaasszony munkáját. Sok vendég nem szívesen fogadja, ha az ő tárgyait és ruhaneműit munkatársaink összerendezik, vagy helyére teszik. Ettől függetlenül a takarítás alkalom arra, hogy ne csupán takarítsunk, hanem rendet is tegyünk és tartsunk a szobában. Fel kell készülni a váratlan szituációkra is, mert ahány vendég, annyiféle szokás, kultúra költözik be a szálláshelyre. Külön kell foglalkozni a manapság oly divatos „házi kedvenc” témakörrel, mivel számos vendég magával hozza az utazás alkalmával. Erre vonatkozóan a szálláshelynek rendelkeznie kell egy útmutatóval, hogy egyáltalán beengedi e a házi kedvenceket az üzletbe, ha igen melyeket. Erről a munkatársakat tájékoztatjuk és az ilyen esetek kapcsán alkalmazandó eljárási módot is meghatározzuk. Példának okáért, ha a szálláshely beengedi a háziállatok köréből a kutyát, macskát, akkor azt szintén szabályozza, hogy az üzlet mely részlegeibe (szoba, étterem, kávézó stb.) vihetők be és milyen módon: póráz, szájkosár stb. Éppen ezért a legtöbbször a házi kedvencek a szobában töltik idejük nagy részét, gyakran a gazdájuk távollétében, pl. lementek reggelizni. A szobaasszony észlelve, hogy a vendég kiment a szobából, megragadja az alkalmat, hogy amíg reggelizik, azalatt rendbe teszi a szobát, hogy mire a vendég visszatér, már a kitakarított állapotot találja. Amikor viszont benyit a szobába, ott találja a házi kedvencet, aki nem feltétlenül fogadja barátsággal. Az ilyen helyzetekre nem felkészített munkatárs gyakran pánikba esik és egyéb kellemetlen következmények is kialakulhatnak, mint például baleset.

Ha végül minden különösebb „esemény” nélkül hozzáláthatunk az effektív munkához, a szoba rendbetételét egyrészt a standard-ek szerint végezzük, másrészt a szobában tapasztalt állapot szerint. A standard-ek ugyanis nem feltétlenül tartalmazzák, hogy a vendég által széjjel hagyott ruhaneműket összehajtogassuk és polcra, szekrénybe tegyük, de a normál jó ízlésnek megfelelően mindezt elvégezzük. Kivéve, ha a vendég ennek ellenkezőjére kér bennünket.

Végezetül az a fajta takarítás maradt, amikor a vendégszoba foglalt volt és abból a vendég elutazott. Korábban szóltunk arról, hogy a szakmában elterjedt gyakorlat szerint a vendégnek a szobát legkésőbb az elutazás napján 12 óráig el kell hagynia.

Lehetnek természetesen ettől eltérő esetek, kivételek, ilyen amikor csoportokról, nagyobb létszámú rendezvényekről (konferencia, egyéb esemény) van szó. Ilyenkor a csoportvezetővel a recepció megbeszéli, hogy mikor adják át a szobákat az elutazás napján. Ez többnyire a reggelit követően 10 – 11 óráig megtörténik. Így a munkatársaink fel tudnak készülni a munkára és nem egyszerre torlódik össze a teendő. Elméletileg a vendégek a távozás napján 12 óráig használhatják a szobákat és az új vendég 14 órától foglalhatja el azt. Elméletileg tehát a szálláshelynek 2 órahossza áll rendelkezésre a vendégszoba rendbe tételére. A gyakorlatban azonban nagyon ritka, hogy minden vendég ki is használja a rendelkezésére álló időt. Sokan az elutazás napján már a reggeli órákban elhagyják a szobát, így a szobaasszonyok azokkal a szobákkal kezdik a munkát, a később utazókat pedig ütemezik utána.

Az utazó szobák esetében is ellenőrzéssel kezdődik a munkafolyamat. Főként arra fókuszálunk, meg van e minden berendezési és felszerelési tárgy (bútorzat, távszabályozó, textíliák, poharak stb.), illetve a minibár (ahol van ilyen szolgáltatás) készletben volt e fogyás. Eltérően a maradó vendég szobájának ellenőrzésétől, ilyenkor még egy dolgot ellenőrzünk: nem hagyott e a távozó vendég valamilyen tárgyat, ami az ő tulajdonát képezi, a szobában. Ezeket a tárgyakat nevezzük talált tárgyaknak. Ha igen, akkor mielőbb értesítjük a gondnoknőt, vezetőt, recepciót stb., hátha a vendég még a szálláshelyen tartózkodik és vissza tudjuk neki adni. Amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor a talált tárgyak kezelésére vonatkozó szabályok szerint járunk el.

Ha mindez megtörtént, akkor kezdünk hozzá a szoba takarításához, rendbe tételéhez, melynek folyamata:

Amint korábban említettük, különbséget teszünk takarítás és takarítás között attól függően, hogy milyen helyiséget takarítunk, illetve annak a helyiségnek milyen az állapota, a szennyezettségi foka.

A munkafolyamat első szakasza az előkészülés.

Látszólag egyszerű dologról van szó, mégsem szabad elbagatellizálni az ügyet. Az előkészítetlen munka kevésbé hatékony, több időt és energiát emészt fel, továbbá a minősége sem mindig éri el a kívánatos szintet.

A szálláshely takarító, szobaasszony, szobalány munkakörök esetében még egy szempontot figyelembe kell venni, nevezetesen azt, hogy a szálláshely típusa, kapacitása indokol e több műszakos munkarendet. Ha igen, akkor ez többnyire nappalos és délutános műszakokat jelent, viszont a két műszakban eltérő feladatok lesznek.

Kezdjük a nappalos műszakban dolgozókkal. Amikor megkezdi a napi munkáját, azaz átöltözve, munkavégzésre alkalmas állapotban hozzálát a teendőkhöz, először információkat kér a szálláshely más részlegeitől. Tudnia kell hány szobában laknak vendégek, milyen összetételűek (családok, egyéni, csoport stb.), melyek az utazó és maradó szobák, melyek maradtak üresen, van e valamilyen külön kérés (később hagyják el a szobát), vagy egyéb soron kívüli teendő, például takarítás a külön teremben, nincs e valamelyik szobában valamilyen műszaki probléma és minden ehhez hasonló információt, amely alapvetően befolyásolja az aznapi munkavégzést.

Ha nagyobb kapacitású szálláshelyről beszélünk, akkor a szálláshely takarító elsődlegesen a már megismert szervezeti struktúra vezetőitől kapja meg a szükséges információkat, ha kisebb üzletről van szó, akkor gyakran előfordul, hogy több feladatot is egy személyben lát el, azaz „utána kell járni”, magyarul beszerezni a szükséges információkat. Panziók esetében jellemző, hogy néhány fővel működik az üzlet, így ott gyakorta több területről (recepció, vendéglátó stb.) is tájékozódni kell.