Munka-, tűz-, környezet-, baleset- és egészségvédelmi ismeretek munkatársak részére

Alapok

A szálláshelyek kialakításánál arra kell törekedni, hogy balesetet okozó körülmények ne jöhessenek létre.

A vendéglátó az előzetes biztosítással ugyan mentesülhet a baleset költségei alól, a kárt azonban nem lehet meg nem történtté tenni, s igen rossz fényt vet a házra, ha a vendég kitöri a lábát vagy áramütés éri.

A legfontosabb munkavédelmi jogszabályok

Törvények, kormány és miniszteri rendeletek:

-          A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény

-          A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény és a végrehajtásáról 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet.

-          A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM r.

-          253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

Jogszabályok, előírások

Több mint száz rendelet, biztonsági szabályzat, előírás, szabvány van érvényben.

Szinte minden szakmának meg van a „saját” munkavédelmi előírása. A mi szakmánkban a következő az irányadó:

-          Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat

Helyi előírások a következők lehetnek:

-          Helyi önkormányzati rendelet

-          Munkavédelmi Szabályzat

-          Technológiai előírások

 

Időszakos felülvizsgálatok rendszere

 

253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet OTÉK

Számos építészeti megoldás baleseti forrás: ilyenek a kétszintes szálláshelyek lépcsői, szűk csigalépcsők, korlát nélküli lépcsők, keskeny, túl meredekre épített lépcsők, egyenetlen magasságú lépcsőfokok, rosszul megvilágított lépcsők.

Az összes helyiség padlózatának hibátlannak kell lennie: kitöredezett padlókat, burkolólapokat azonnal meg kell javíttatni.

A szakadt, repedezett vagy száradás miatt felgörbült műanyag padlót is azonnal ki kell javíttatni, leragasztani vagy kicserélni.

A járást veszélyezteti, felkunkorodott szélű vagy szakadozott szőnyeget el kell távolítani. A szőnyegek alá csúszásgátló helyezendő. A lépcsőkre ne tegyünk szőnyeget, ha elkerülhetetlen, fémrögzítővel szerelendő fel.

A bútorokat úgy helyezzük el, hogy a közlekedést ne gátolják, balesetet ne okozzanak. Kályha közelébe vagy nyitott kandalló mellé bútorokat ne állítsunk, nehogy tüzet fogjanak. Minden meghibásodott bútort azonnal ki kell cserélni vagy javítani.i

Hordozható PB gázas fűtőtestet vendégszobákba ne használjunk. Ablaktalan fürdőszobákba lehetőleg ne kerüljön fali gázmelegítő, vagy azt a fürdőkádba lépés előtt ki kell kapcsolni. A PB palack a fűtőtesttől, tűzhelytől 30 cm távolságra álljon. A palack szelepét először zárjuk el használat után és csak ezt követően kapcsoljuk le a készülékeket, tűzhelyet, kályhát stb.

Minden gázkészüléket rendszeresen ellenőriztetni kell.

Csak a hazai szabványoknak megfelelő elektromos készülékeket vásároljunk. Ha bármely készülék vagy a konnektor felforrósodik, ellenőriztessük szerelővel.

Minden elektromos szerelést csak szakképzett szerelővel végeztessünk. Elektromos vezetékek nem fekhetnek a helyiség padlóján. A megfelelő hosszúságú vezetékeket a falak mentén szükséges rögzíteni a balesetek elkerülése érdekében (a telefonzsinór is csak így vezethető egyik helyiségből a másikba).

Állólámpákat, falikarokat, asztali lámpákat, TV-t, rádiót és bármely más elektromos készüléket úgy kell elhelyezni, hogy azokat senki le ne lökhesse, gyermekek el ne érhessék.

A konyhai készüléket rövid csatlakozózsinórral csak a munkaasztalon használjuk.

A dugaszolóaljzat közvetlenül a munkaasztal fölé kerüljön.

A fürdőszobai villanykapcsolókat a helyiségen kívül kell felszereltetni.

A hajszárítóhoz, hajsütővashoz, borotválkozó készülékekhez szolgáló konnektorokat inkább a vendégszobában elhelyezett tükör mellé szereltessük, nehogy bárki fürdőkádban ülve száríthassa a haját vagy borotválkozzon.

A dugaszolóaljzatokhoz használjunk érintésvédőt (vakdugó), hogy a gyermekek ne férhessenek hozzá.

A konyhában a padozatot munka közben is tisztán kell tartani, a lecsepegett zsírt vagy ételmaradékot azonnal fel kell törölni, hogy lábukat ne törjék az ott közlekedők. A közös terekben, folyosókon a csúszás veszélyre figyelmeztetni kell az ott közlekedőket.

A balesetveszélyes eszközöket, edényeket tartsuk a gyermekek számára elérhetetlen, hozzáférhetetlen helyen, elzártan. A nehéz edényeket a szekrény alsó felében tároljuk. A tűzhelyen ne hagyjunk nyelével kifelé fordított serpenyőket vagy lábasokat. Repedt vagy csorba edényeket ne használjunk.

Az üres konzervdobozok fedelét mindig hajtsuk vissza, mielőtt a szemétbe dobnánk. Ékszereket ne használjunk munka közben. Egyes műanyag munkaruhák könnyen lángot fognak és életveszélyes égési sérüléseket okoznak. Nyitott tűz, gáztűzhely mellett természetes anyagból készült ruhát, kötényt viseljünk.

Vegyszereket csak eredeti edényükben tároljunk, sose öntsük át boros vagy más italos üvegbe. A veszélyes anyagokat, tisztítószereket, spray-ket zárt helyen gyermekek számára hozzáférhetetlenül tároljuk.

Lakóhelyiségben háztartási vagy más vegyszereket ne tartsunk. Élelmiszerekkel vagy takarmányokkal egy helyiségben ne tároljunk semmiféle vegyszert, permetezőszert, gyomirtót stb.

Az udvaron vagy kertben minden közlekedési utat jól meg kell világítani, s az útfelületeknek hibátlannak kell lennie a balesetek elkerülése érdekében.

A lakásbejáratot és a lépcsőket este az összes vendég hazaérkezéséig biztonsági világítással kell jól láthatóvá tenni.

A kerti árkokat, ásott kutat, pincebejáratot, átjárókat be kell fedni vagy el kell keríteni. A pincelépcsőket, padlásfeljárókat ajtóval kell ellátni és zárva tartani, hogy gyermek ne juthasson oda.

A kert és udvar, járdák télen-nyáron tisztántartandók. A hótömböket a tetőkről el kell távolítani, mert a lecsúszó nagyobb tömbök halált okozhatnak.

Szertehagyott szerszámok, gépek, létrák nem maradhatnak a kertben.

A közlekedési-szállítási eszközökben slusszkulcsot nem hagyhatunk bent.

A traktorra, szekérre ne engedjünk felmászni gyermekeket és az ólakba, istállókba se menjenek a felnőttek kísérete nélkül.

A garázsajtókra és garázsok belsejébe kiírandó a „dohányozni, nyílt lángot használni tilos” figyelmeztetés.

A házipatikát mindenki által ismert helyen, kéznél kell tartani úgy, hogy a gyermekek ne férhessenek hozzá.

 

 

Feltűnő helyen kiírandó a balesetkor hívandó mentő, tűzoltó száma és címe, a legközelebbi telefonállomás helye vagy annak a neve, aki baj esetén orvost tud hívni.

 

Tűzmegelőzés

Ahhoz, hogy a tűz keletkezésének valószínűségét csökkenthessük néhány gondolat a megelőzésről:

Mielőtt gyufát, cigarettát eldobunk, oltsuk el.

Égő gyufát, cigarettát ne dobjunk olyan helyre, ahol az tüzet okozhat, dohányzáskor nem éghető anyagú gyűjtőedénybe hamuzzunk

A területen nyílt lánggal járó tevékenységet végezni nem szabad – csak külön engedéllyel.

Elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Hőfejlesztő készüléket éghető anyagon használni csak hőszigetelőlap alkalmazásával szabad.

Elektromos készülékeket a helyiségből történő eltávozáskor ki kell kapcsolni.

Az oktatási épületben és az üzem területén dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad!

A helyiségek ajtóit melyben személyek tartózkodnak kulcsra zárni nem szabad.

Az épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

A villamos berendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a berendezések üzemszerű, vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése esetleges ívhúzása – tüzet ne okozzon.

Meghibásodott, valamint a szabvány előírásainak meg nem felelő villamos berendezést üzemeltetni nem szabad.

Villamos, berendezést, gépeket, készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni.

Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni.

A villamos berendezéseket tisztán kell tartani, különösen óvni kell a gyúlékony szennyeződésektől.

A villamos berendezéseket, készülékeket csak az azzal megbízott és szakképesítéssel rendelkező dolgozó vagy szakvállalat javíthat.

Munkavédelmi fogalmak

Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, ….., az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, …., a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében.

A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

Munkavédelmi szabályzat

A munkáltató kötelességei

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint

a)      a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;

b)      rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

c)      a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

d)     új technológiák bevezetése előtt kellő időben, legkorábban a tervezési szakaszban megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőkkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;

e)      a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;

f)       a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárni.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

a)      a veszélyek elkerülése;

b)      a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

c)      a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

d)     az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;

e)      a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

f)       a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

g)      egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

h)      a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;

i)        a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

Munkavédelmi szabályzat

A dolgozók jogai és kötelességei

A dolgozó jogosult

-       az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekre, a jogszabályokban és MVSZ-ban előírt védőintézkedésekre,

-       az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez előírt ismereteknek a biztosítására,

-       a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítására.

-       a dolgozót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő eljárásáért, bejelentésért.

-       a részére előírt orvosi, alkalmassági vizsgálaton részt venni,

-       a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart felettesének jelenteni, intézkedésig a tőle elvárható módon azt megszüntetni vagy a veszélyt csökkenteni,

-       közvetlen élet- vagy súlyos veszély észlelésénél a munkavégzést haladéktalanul abbahagyni és a veszélyre munkatársai figyelmét felhívni,

-       A dolgozó köteles

-       a munkahelyen biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni,

-       a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról lehetőségei szerint meggyőződni, azokat a rendeltetésüknek megfelelően használni, és tisztításáról a tőle elvárható módon gondoskodni,

-       testi épségét nem veszélyeztető öltözéket viselni,

-        a munkaterületen fegyelmezetten viselkedni, ott rendet és tisztaságot tartani, a munkavédelmi ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során betartani,

-       a munkát megtagadni, ha az saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné,

-       balesetét, rosszullétét azonnal jelenteni, ha ebben egészségi állapot akadályozza, akkor azt az esetet észlelő munkatársa tartozik megtenni,

-       sérült munkatársát elsősegélyben részesíteni

Szállodai biztonsági szolgálat, a rendészet feladata:

-       vendég élet- és vagyonvédelme

-       szállodai vagyon, eszközök, berendezések védelme

-       szállodai dolgozókat tűz-és munkavédelmi oktatásban részesíteni

-       tűz- és munkavédelmi előírások betartatása

-       tűzvédelmi berendezések folyamatos ellenőrzése

-       zár cserék elvégzése

Vagyonvédelem, értékmegőrzés, tűzvédelem, munkavédelem, bombariadó:

Munkavédelem feladata:

·      Munkaegészségügy

-        milyen legyen az egészséges munkakörnyezet

-        építmény típusa

-        zajszint, világítás

·      Baleset – elhárítás

-       baleset okait kutatja és meghatározza a megelőzésük módját

-       munka-baleset – munkáltató a felelős

-       üzemi baleset – TB

-       nyilvántartásba venni

-       rendszeresen ellenőrzi: Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség

Munkaadók feladatait:

-       munkavédelmi oktatás biztosítása

-       MVSZ

-       munkavédelmi jogszabályok betartása és betartatása

-       munkahelyek, munkaeszközök, gépek rendszeres ellenőrzése

-       balesetek nyilvántartása, kivizsgálása

-       éves munkavédelmi terv készítése

-       munkavédelmi szemlék rendszeres elvégzése

-       biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani kell

Munkavállalók feladatai:

-       munkaköréhez szükséges illetve azzal kapcsolatos szakmai, munkavédelmi ismeretet elsajátítani, munkája során alkalmazni

-       orvosi vizsgálaton részt venni

-       munkahelyén munkára alkalmas állapotban megjelenni

-       gépek rendeltetés szerinti használata

-       védőruha, védőfelszerelés használata

-       baleset, üzemzavart stb. azonnal jelenteni

-       munkaterület tisztán tartása

Munkavédelmi oktatásba kell részesíteni:

-       újonnan belépőt

-       6 hónapot meghaladó távollévőt

-       új technológiáknál

·      munkaruha juttatás (min 3)

·      védőfelszerelés

·      védőital – ásványvíz

·      tisztálkodó szerek, eszközök juttatása /személyzeti öltöző, fürdő, WC/

·      oktatásról jegyzőkönyv készül (ki, mikor, kiknek, hol, mit mondott), dolgozók aláírják

Tűzvédelem

-       tűzvédelmi szabályzat készítése szakemberrel – tűzriadó – tűzriadó terv

-       oktatás

-       milyen tűzveszélyességi kategóriák vannak

-       kinek mi a feladata tűz esetén

-       hol nem szabad dohányozni

-       tűzoltóság ellenőrzést tarthat

-       kijáratok szabadon hagyása

-       raktárakban megfelelő tárolás

-       megfelelő számú tűzoltó készülék elhelyezése (üzemképes állapotban)

-       teendők üzlet záráskor /minden le legyen kapcsolva, tűzjelző beüzemelése/

Lopások:

-       Megfelelő beléptető rendszer kidolgozása

-       Safe, értékmegőrzők fenntartása

-       Lopás esetén a rendőrség értesítése

-       Az eset felülvizsgálása

-       A vendég jogos kártalanítása

Széf lehet a szállodai pénztár mögötti értékmegőrzőben egyedi széf-boxok, ezek két kulccsal nyithatók, vendég kulcsa + recepciós kulcsa. Vagy a szállodai szobában elhelyezett páncélszekrény, melyek számkombinációs kivitelben készülnek.

Haláleset:

-     A szállodában bekövetkezett halál esetén a mentő, rendőrség értesítése

-     A halott elszállíttatása

-     Senki nem hagyhatja el a szállodát

-     A szoba teljes fertőtlenítése, ÁNTSZ engedélyével újra értékesíthető

-     A hozzátartozók értesítése

-     A csomagok hazajuttatása

Megbetegedés, baleset:

-     A szállodaorvos kivizsgálja a beteget, ha nem ambuláns a beteg, akkor kórházba kell szállítani.

-     Hozzátartozók értesítése és fogadása a szállodában

Vendég jogai:

-     megrendelt, előre lefoglalt típusú szobát megkapni

-     kifizetett szolgáltatásokat igénybe venni

-     megfelelő ellátást kapni

-     kérését, panaszát meghallgatni és megoldani

-     tiszta, biztonságos szobához, környezethez

Vendég kötelezettségei:

-     megfelelő módon viselkedni (ne legyen részeg, ne zaklassa a többi vendéget)

-     ne tegyen kárt sem a szobában, sem a szállodában

-     szobát megfelelő időpontban elhagyni (12:00) és elfoglalni (18:00)

Szálloda jogai:

-     szobát értékesíteni

-     hogy a vendég elhagyja a szobát a megfelelő időpontban

-     kártérítéssel élhet a vendéggel szembe, ha ő okozta a kárt és ez bizonyítható

-     ha a vendég nem fizeti ki a számláját, feketelistára teheti

-     ha szükséges a rendőrségnek adatokat szolgáltathat a vendégről

-     kártyás fizetés esetén limitet határozhat meg, hogy a vendég ki tudja fizetni a szobáját

Szálloda kötelezettségei:

-     megfelelő szoba biztosítása a vendégnek, ha valamiért ez nem valósul meg akkor a szállodának kötelezettsége szobát biztosítani hasonló szintű v. magasabb szintű szállodában és az ártöbbletet ő fedezi – a vendéget érkezése előtt értesíteni kell erről

-     ár kifüggesztése, ártábla a portán

-     nem ajánlhat ki magasabb árat, mint a portai ár (rack rate)

-     tisztaság, biztonság megteremtése

-     a vendég panaszainak kezelése, kártérítés

-     talált tárgyak megőrzése, fél év után eladhatja

-     megfelelő személyzet, szolgáltatások biztosítása

Kártérítés szabályai

A felelősség szabályai nem függnek attól, hogy a károkozás melyik munkafolyamatban történt. Kártérítés általános szabálya, hogy aki másnak kárt okoz, az köteles azt megtéríteni. Ez alól az jelent kivételt, ha bebizonyítják, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez a szabály nem mindig érvényesül a vállalkozó és alkalmazottai között.

Munkavállalói károkozás:

-     Közvetett károkozás: a dolgozó egy külső személynek pl. vendégnek okoz kárt (leönti a pincér a vendéget) Ebben az esetben a kártérítést a vállalkozónak kell megfizetnie. Miután kifizette a kártérítést, megvizsgálja, hogy az alkalmazottat hogyan lehet felelősségre vonni.

-     Közvetlen károkozás: a dolgozó nem külső személynek okoz kárt, hanem magának a vállalkozónak pl. megrongál valamit. Ebben az esetben a dolgozónak kell a következményeket vállalnia.

Ha munkavállaló okoz kárt, akkor kivizsgálják a körülményeket, megállapítják a kár mértékét.

-     A dolgozó károkozása lehet:

-     szándékos: a dolgozó tudta, hogy mi lesz a cselekedetének következménye, de azt kívánta pl. szándékosan összetör valamit. Ilyenkor a teljes kárt ki kell fizetnie!

-     Előfordul, hogy a dolgozó elismervény alapján, elszámolási kötelezettséggel átvesz valamit, ezt csak ő használja. Ha kár következik be, akkor teljes kárt neki kell megfizetni. Pl. pénztáros.

-     Gondatlanság, ha nem úgy járt el a dolgozó, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna, pl. nem ellenőrizte, hogy működik-e a hűtő s megromlott az étel benne. Ilyenkor egyhavi átlagkeresetének 50%-ával felel a munkáltatónak okozott kárért.

-     Leltárfelelősség: csak kollektív szerződéssel teremthető meg, itt szabályozzák feltételeit, mértékét. Leltárhiány: a vállalkozás vagyonában keletkezett hiány.

Munkáltató kárfelelőssége a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos kárért teljes mértékű, vétkességre tekintet nélkül. Kártérítéssel tartozik akkor:

-     ha a dolgozó a munkahelyi szerszámokkal megsebesíti magát vagy egy kötekedő vendég megsérti

-     ha a dolgozót a munkája közben érte kár, vagy ha a kiváltó ok a munkáltató tevékenységén kívül esik ugyan, de elháríthatta volna

A kárnak csak azt a részét kell megtéríteni, amelyet a dolgozó saját maga okozott. Ha a munkáltató sem tesz meg mindent az ellenőrzés terén, de a dolgozó is vétkes, akkor a kárt meg kell osztani.

Üzemi baleset: (munkáltatónak meg kell térítenie a kárt)

-     dologi kár pl. ruhában esett kár

-     elmaradt jövedelem

-     költségek pl. kórházi ápolás

-     nem vagyoni kár pl. testrész elvesztése, esztétikai károk

-     dolgozó halála esetén a hozzátartozók vagyoni illetve nem vagyoni kára

-     közlekedési többletköltségek

Ajánlatos felelősségbiztosítás megkötése, hisz a kárigények igen magasak lehetnek.

A munkáltató köteles a károkozásról való tudomásszerzését követő 15 napon belül a dolgozót felszólítani arra, hogy terjessze elő a kárigényét. A károsult a kárigényét csak 6 hónapra visszamenőleg érvényesítheti.

Az épület hiányosságaiból származó kárért az épület tulajdonosa a felelős.

Munkabaleset: minden olyan baleset, mely a munkavégzés közben következett be, és amelyeket a munkáltató megelőzhetett volna. Ide tartozik a sérült ittassága v. verekedése, ha munkavégzés közben történt. Nem tartozik ide a munkába menet vagy munkából jövet elszenvedett baleset.

Üzemi baleset az, amely a sérült vétkessége miatt következett be. Ide tartozik a munkába járás közbeni balesetek is.

Üzemi balest következményeit a TB magára vállalja, a munkabalesetért viszont a munkáltató a felelős!