Tájékoztatást nyújt a szolgáltatásokról, szabad kapacitásról
A szoba és szolgáltatásértékesítés speciális árut
jelent. Ezért a témát marketing szempontból célszerű megközelíteni.
A szállodai kereslet alakulásában a következő tényezők
játszanak szerepet:
A kereslet folyamatosan változik, ingadozik pozitív és
negatív irányban.
Térben:
-
Kelet-nyugati irányban – nyáron gyengébb az üzleti turizmus
és inkább a hétköznapokon jellemző.
-
Észak-dél irányú mozgás – zömmel szabadidős és gyógyturizmus.
Éghajlati okai vannak – szezonalitás. Az egészségturizmus viszonylag stabil,
folyamatos keresletet biztosít kis ingadozásokkal. Fontos az EU
keresletingadozásának megállapítása, de előfordulhat, hogy kistérségek vonzerői
kerülnek előtérbe pl. határ menti területek – bevásárló- és hivatásturizmus.
Időben:
-
A családok időben korlátozottan támasztanak keresletet az
iskolai szünetek miatt.
-
Nyugdíjasok – utószezonban jelennek meg a kedvezőbb árak
miatt.
-
Rendezvényturizmus – a rendezvényeknek megvan az időszaka,
főleg a tavasz és az ősz. A vallási rendezvények az ünnepekhez kapcsolódnak ® jól kiszámítható az ingadozás. A szabadidős turisták
is szeretnek az ünnepnapok körül elutazni ® megélénkül a kereslet.
Minőség:
-
Sokféle szálláshelykínálat van hazánkban, de még nem mind
megfelelő. Főleg a felsőbb és középkategóriákban voltunk lemaradva.
Makroszinten a minőségi kínálatba is új termékek léptnek be pl. golfszálloda,
wellness szálloda, stb. Mikroszinten a szolgáltatási skálában figyelhető meg
komoly differenciálás.
-
Két irányzat van:
garni szálló – csak szállás
és reggeli
sokféle szolgáltatás
technikailag és humán értelemben is
Motivációk változékonysága
-
szabadidős
tisztán üdülés, pihenés
jellegű
körutak
hobbyturizmus
egyesületi találkozók,
rendezvények
egészségmegőrzés,
egészségjavítás
-
üzleti
-
MICE
Fizetőképes kereslet
-
Kevés az a szálláshely, ahol a kis fizetőképes keresletűek
meg tudnak szállni. Lassan telítődik a magas kategóriás szállodák piaca, így
kezdenek épülni az alacsonyabb kategóriásak is.
Keresleti ingadozások kor és
nem szerint
-
a fiatalok kereslete az iskolai szünetektől függ, az
idősebbek árérzékenyebbek
-
az aktív rétegben alszegmensek vannak, pl. vidékiek, ipari
körzetben lakók
-
egyre több a női üzleti utazó, más szobák kellenek
-
szinglik
Társadalmi szokások és azok
változásai
-
divat, divatos desztinációk, wellness
-
incentive utak
A kereslet változásánál több
tényező együtthatását kell vizsgálni.
Kínálat
Sokféle, láthatatlan export.
Egy szálloda létesítéséhez
sok tőke kell és nem garantált a megtérülés. A szállodai szolgáltatás csak
akkor értékelhető, ha azt a vendégek igénybe veszik. Fontos az első benyomás
(first impression), ha ez rossz, nehéz helyreállítani a szálloda jó image-t.
A szállodai termék romlékony
– a nem kiadott kapacitások már nem adhatóak el másnap. Baj a helyhezkötöttség
és a termék rugalmatlansága – szeretik úgy építeni a szállodákat, hogy szükség
esetén pl. irodaházzá lehessen átalakítani. Relatív magasak a működtetési
költségek is.
A termékeket megfelelő
időben, helyen, áron, kondíciókkal, a legalkalmasabb úton, hatékony promócióval
kell a megfelelő vevőhöz eljuttatni.
A pozicionálás
A piac felmérése után az
elsőrendű feladat a pozícionálás. Meg kell találni a szálláshelyek helyét, nem
lehet minden szegmenst kiszolgálni. Ha Magyarország jól van pozícionálva, ez a
régióknak is könnyebb lesz. A szálláshelyek érdeke, hogy a saját térségének
marketingjében részt vegyen.
Minden termék valamilyen
pozícióval rendelkezik. A pozíció a vevő fejében kialakított valamilyen
sorszám. A pozícionálás az ezért a sorszámért vívott harc. A vevő
információkapacitása véges, pl. egy-egy termékkategóriából hét márkanevet tud
megjegyezni.
(Intercontinental, Gilton, Danubius, Accor PAnonia – Ibis, Novotel, Mercour, Sofitel, Kempinszky, Meridian, Four Seasons, Boscolo)
A pozícionálás valakivel
való összehasonlítás, az előnyök kimutatása a többiekkel szemben. A
pozícionálás a marketing stratégia része, amit a menedzsment határoz meg. Ennek
mentén kell fejleszteni, mert előfordulhat, hogy a pozíció változik. A menedzsment
és a marketing itt találkozik a legjobban. A marketingmunka piacorientált,
növekedésorientált és jövőorientált kell hogy legyen. A szálloda egy, másfél
évre előre gondolkozik. Elemezni kell a hátráltató és serkentő tényezőket, amik
általában tendenciák, tehát nem csak egyszer történnek meg és
számszerűsíthetőek. Elemezni kell a piacról jövő információkat – ott milyen
tendenciák vannak kínálati és keresleti oldalról egyaránt. Meg kell „érezni”,
hogy a tendencia tartós lesz e vagy nem, erősödnek e vagy gyengülnek. A
konkurencia adatait adatcsere útján a legegyszerűbb megszerezni.
Vizsgálni kell a saját
termékeinket is, amihez külső auditorokat is célszerű bevonni, mert nem vesszük
észre a saját hibáikat, vagy lehetőségeinket. Ezt követi a SWOT analízis –
erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek. A veszélyeket általában
alábecsülik,
vagy túl általánosságokat vesznek. Le kell vonni a következtetéseket, és ki kell alakítani a
marketingstratégiát rövid, közép és hosszútávon. Az ismeretekhez kell a vendégelvárások
ismerete, mert ezek változnak. A konkurenciától meg kell magunkat
különböztetni. Meg kell nézni a szolgáltatások körét, színvonalát, a
vendégstruktúrát (melyik szegmenst milyen százalékban szolgálja ki), a szálloda
nagyságát, hol van a konkurencia helyileg, milyen az árstruktúra.
Szegmentálás – a piacot
szegmensek szerint kell vizsgálni fő és alszegmensek alapján.
-
üzleti
-
szabadidős
desztinációk
egyéni vagy csoportos
fizetőképes kereslet
(ifjúsági, nyugdíjas)
-
meeting
-
incentive
Fontos a nálunk kialakult
szerkezete egy-egy főszegmensnek. Ezekből lehet kiválasztani a
célszegmens(eke)t. Fontos a szegmens vásárlóereje és mérete is. A célcsoport
kiválasztása után ki kell emelni magunkat. Ehhez kellenek fizikai tényezők az
adottságok között és márkásítás. A márka egy minőségkategóriát jelent, amely
mindig, mindenhol azonos. Túl sok brand van – harcolnak egymással. Szegmensek
alapján is lehet brandeket kialakítani pl. termál hitelek, ahol a szolgáltatási
skála egységes.
A pozícionálás három
alapkérdése:
-
mi a jelenlegi pozíció?
-
milyen pozíciót akarok elérni? - célkitűzés
-
hogyan akarom ezt megvalósítani?
Vannak egyedi
tulajdonságaink? – Ezeket ki kell emelni. Folyamatosan kell a piaci
részesedésünket, amiben látjuk a konkurencia forgalmát is. Lehetőségek a tárgyi
eszközökben és az emberekben is vannak, ezen kívül a pénzügyi források is
számítanak. Ha a jelenlegi pozíció nem kezelhető, újra kell magunkat
pozícionálni pl. szállodából apartmanház vagy konferencia kapacitások
kiépítése. A rekonstrukció a legköltségesebb újrapozícionálás, a termék fizikai
képét kell megváltoztatni. Újrapozícionálás eszköze a csomagpolitika jelentős
megváltoztatása, interneten való megjelenés. El kell érni a potenciális
vendégeket és kialakítani egy képet magunkról.
A szállodai marketingterv összeállítása
Az információgyűjtés
szakaszai
Az információ helye szerint
lehet külső vagy belső.
Belső információ:
-
statisztikák
a.
naturáliák
– mennyiségi mutatók felmérése, amik sajátos szállodai mutatószámok pl.
foglaltsági adatok (összfoglaltság, parciális foglaltság). A foglaltság mérése
lehet szoba vagy ágy foglaltság alapján is. Az ágyfoglaltság megfigyelés inkább
a szabadidős vendégeknél számít
b. nemzetiségi statisztikák
- belföldi
- külföldi
c. egyéni, csoportos,
rendezvényforgalom alakulása ® árdifferenciák lesznek
d. forgalmi adatok: naponta gyűjtjük össze és
kumuláljuk heti, havi, stb. adatokká. A hullámzásokat is vizsgálni kell.
-
kérdőívek
-
beszélgetni kell a vendéggel mindazoknak, akik a vendéggel érintkező
munkakörben vannak ® ezeket össze is kell gyűjteni,
hogy a vendégvélemények eljussanak a vezetőséghez
-
dolgozói észrevételek, vélemények – fórumot kell biztosítani
ennek
-
internetes blogok
-
vendégpanaszok – milyen cselekvési programot kell
összeállítani, komolyan kell értékelni
Külső információ:
-
megjelenő jog és szakmai anyagok – a menedzsmentnek a helyi
elittel tartani kell a kapcsolatot, olvasni kell a szaksajtót (külföldit és a
rokonszakmákét is). Lehet olvasni egyéb gazdasági folyóiratokat pl. pénzügyi.
-
statisztikai évkönyvek
-
internet
Szegmensvizsgálat
Desztinációkként, vendégtípusonként,
csatornavizsgálat, vendégek, törzsvendégek vizsgálata, közvetítők és az általuk
küldött vendégek, corporate szervezetek, elektronikus foglalási rendszer, kor
és nem szerinti szegmensvizsgálat.
Saját adottságok felmérése,
versenytárs analízis.
Versenytárs analízis:
-
versenytárs közelsége
-
helyettesíthetőségi szempontok
-
USP (egyedülálló értékesítési pozíció)
-
árpolitika
-
promóciós munka – mennyire keményen jelenik meg a piacon
-
versenytárs gyengesége – nekünk ezen kell erősíteni, vagy
bizonyos piaci réseket megtalálni
A szállodai 4P:
Product – termékpolitika
-
Név és márkanév – a névválasztásnál fontos a nemzetközileg
elfogadottság és az is, hogy ne hangozzon nagyon idegenül. Sok szállodai
katalógus létezik, ezért hogy a szálloda előre kerüljön, gyakran választ A
betűvel kezdődő nevet. Internetes keresésnél már nem a név a szempont, hanem a
kulcsszavak, vagy lehet fizetni azért, hogy a keresőrendszer az első 10-be
hozza fel a szálloda oldalát. Márkanévnél egy jó márkanév elősegítheti az
értékesítést. Utalhat az országra (Pannonia), régióra, termékre (Holiday Inn) –
érthető, könnyen megjegyezhetőnek kell lenni.
-
Épület és környezete – térbeli plakát, a megjelenés
véleményeket generál. A szálloda külső képe az első benyomás egyik fontos eleme
(a másik az az ember, akivel a vendég először találkozik). Parkoló,
megközelítés.
-
Szállodai szoba – a piaci célszegmenseknek megfelelően kell
kialakítani. Alapvető szolgáltatás a dohányzó/nemdohányzó szoba. A szobában éli
meg a vendég a termék nagy részét – apró figyelmességek. A tisztaság, ápoltság
a termék alapvető eszköze.
-
Ellátási szolgáltatások – meg kell felelni a szálloda
minőségi színvonalának a szolgáltatások területén is. Legyen lehetőség
meetingtermek igénybevételére, egyéb szolgáltatások kiegészítő jelleggel.
-
A szálloda atmoszférája – külső tárgyi jegyek (külső kép,
ellátás, szolgáltatás) és a személyzet befolyásolja. Munkájuk kiemelkedő
jelentőségű. Jól kell kiválasztani, betanítani az alkalmazottakat és fontos
a folyamatos továbbképzés. A design, világítás is fontos szerepet játszik. Illatokat diszkréten kell
alkalmazni, lehet pl. háttérzene is.
Ezekből alakul ki a szálloda
imázsa, ami hasonlít az első benyomáshoz, ugyanis nehéz megváltoztatni.
A szállodai termék szakaszai
-
bevezetés
-
növekedés
-
érettség, telítettség
-
hanyatlás
A jó bevezetés alapja a
termék használhatóságának. A növekedés nem tarthat sokáig (max. 2 év), mert ha
nem kezd el megtérülni a pénz, akkor baj van.
Az érettségnek évtizedeken
keresztül kell tartani, de nem beavatkozás nélkül, mindig kell pénzt
visszaforgatni.
Hanyatlásnál más célra való
felhasználás szükséges, vagy az épület lebontása.
Termékpolitika: erősíteni
kell a meglévő termékeink kihasználását pl. törzsvendégprogram, csomagok
kialakítása – meglévő termékek mixe. 1-1 csomag új terméknek számít, pedig csak
a meglévő szolgáltatások lettek átcsoportosítva. A meglévő termékekkel piacot
is kell bővíteni – a piacbővítés soha nem hagyható abba, mert mindig lesznek
veszteségek is (pl. meghal egy törzsvendég). Soha nem lehet tökéletes a
vendégszerkezet, ez is mindig alakul.
A szálloda nehezen
megváltoztatható termék, de szükség van termékfejlesztésre. Jó ha megújul
időnként a szálloda belső világa. Az a meglévő piacokon is hatásos és új
piacokat is meg lehet nyerni. Új termékkel új vendégkör is elérhetővé válhat.
Kérdőív
összeállítás
-
kor, nem – kell a szegmentálás miatt
-
adatok ® nem kötelező megadni
-
többválaszos kérdések
-
osztályozós nem jó, mert lehet, hogy fordítva osztályoz a
vendég
-
ismételt kérdésekkel nem kell „ellenőriznünk” a vendéget
-
ha hosszú a kérdőív, akkor több részre kell szedni
-
ha már kétszer előfordult egy probléma, akkor azzal
foglalkozni kell
-
hiba a túl sok nyitott kérdés – maximum egy lehet
-
hiba a túl általános kérdés
-
az ár-érték arányra nehéz rákérdezni és őszinte választ kapni
Árkialakítás
Az ár egy
összehasonlíthatósági lehetőséget nyújt.
Érték:
Marxi értékelmélet: az
értéket a befektetett munka mennyisége és minősége határozza meg.
Polgári értékelmélet: minden
szolgáltatásnak vannak elsőrendű elvei az értékmeghatározásnál (hasznosság,
fontosság, ritkaság), de kiegészítő elveket is fontosnak tart (minőség, divat,
kultúra, vallás, politika). Alapvetése, hogy az érték minden vonatkozásban
relatív. Az érték a piaci kereslet-kínálat mentén változik, de a kereslet meg
manipulálható.
A piaci kereslet objektív
elemei:
-
Saját kereslet – mi az ami neki érték. Az objektív
értékítélet megváltoztatása vagy koncentrálása a cél. Minden árucikk a
társadalom egyedeinek másként hasznos.
-
A hasznosság változhat az idő síkjában is pl. szezonalitás
(szabadidős, üzleti, gyógyászati).
-
Elavulás – a termék vagy szolgáltatás elavulhat. Ez lehet
fizikai és erkölcsi is (megunnak egy desztinációt pl.: Balaton).
-
Fontosság – a hasznosság alapján kialakított sorrend
befolyásolja az értékítéletet. Felfutó szállodai termék: egészségturizmus,
konferenciaturizmus, sportturizmus.
-
Ritkaság – olyan tárgyak és szolgáltatások, melyek az emberi
természet sajátosságait igyekszik kihasználni. Lehetnek pozitív és negatív
elemei is. Amit más már nem tud megszerezni, vagy nem könnyű hozzáférni.
Szállodánál pl. kastélyszálloda, jégszálloda, különleges sportszállodák.
A gyorsabb változásokat
kiegészítő elvek képviselik:
-
Minőség
-
Befolyásolja a döntést, hogy jártam e már ott, és ha ez nem
dönti el, akkor következik a relatív minőségelemzés. Legtöbbször a minőség
dönt.
-
Az érdeklődés, beállítottság, társadalmi-, anyagi helyzet is
befolyásolja a döntést.
-
Divat – szintén befolyásoló tényező, konkrét
keresletbefolyásoló hatása van. Régen mindig utánozták a vezetőket a tisztelet
jeléül. A 20. századig természetesnek hatott és spontán módon is tudott
terjedni. Divat a szállodai szakmában a wellness.
-
Márka - a szállodáknál, mint Franchise jelenhet meg.
-
Kultúra és vallás – az egyén számára befolyásoló azt
illetően, hogy mi a hasznos. A politika is képes értékbefolyásolásra. A
szakmában a gasztronómiai kultúra jelenik meg erősen.
-
Háború – a termék értékét akár teljesen megszüntetheti.
Az értéket mérni kell. Erre
kialakult eszközök pl. só, gyöngy, pénz. A pénz értéke nem állandó. Piaci
tényezők befolyásolják az értékét. A szállodai terméknél a vendég véleménye
fogyasztás közben és után alakulni. Olyan ár-érték arány kell, ami a többségnek
elfogadható. Benne van az infláció is. El kell érni azt az árat, amit még nem
találnak soknak, de már nem is kevés. Heterogén közönség van, mindenkinek más
az értékítélete.
Az árképzésnél a termék
minősége, összetettsége, kereslete és a megcélozható közönség számít.
Megközelíthetjük az optimálisat, de a tökéleteset nem lehet elérni, folyamatosan
foglalkozni kell az árral, az optimumhoz idomítani.
A szállodai árakat már egy
évre előre el kell készíteni, a szerződéses partnerek miatt, akik ebből
csomagokat készítenek, promótálják. Az ár általában keresztéves – április 1-tól
április 1-ig tart, ami az állam költségvetésével függ össze.
Az árképzés alapelvei:
(Cipőnél: anyagköltség,
munkaköltség, üzem fenntartása – rezsi, haszon - a hasznot befolyásolja a
kereslet-kínálat és a márka)
Szállodánál az árakat
összehasonlító módón alakítják ki. Megnézik a konkurencia árait és azok
változását. Az összehasonlító ár a konkurencián alapszik. Szűkebben véve a
régiót nézzük meg – olcsóbban vagy drágábban akarunk értékesíteni. Kiterjedt
vizsgálatnál nem csak a közvetlen konkurenciát kell megnézni, hanem a többieket
is. Budapesten meg kell nézni pl. más fővárosok árait is, akik versenytársak.
Az összehasonlítás után leellenőrizzük az önköltség alapú árak segítségével a
képezett árat.
Az árakat differenciálják:
-
elhelyezkedés, kategória alapján
-
speciális adottságok,
-
szobatípusok szerint
-
egyes szobák jellemzői szerint pl. tengerre néző szoba
-
a szoba alacsonyabban vagy magasabban van e (a magasabb a drágább)
Árverseny törvény
-
az ár legyen arányos a nyújtott szolgáltatásokkal
-
tilos a monopol és a kartell ár
-
tilos a tisztességtelen verseny és a dömpingár
-
hibás szolgáltatás esetén az ármérsékelést, visszatérítést
kell alkalmazni
Speciális szabály
-
a szerződéses árat harmadik személy részére tudomásul hozni
tilos
Árstruktúrák
Meg kell állapítani, mit tartalmaz az ár:
-
bruttó ár – az árban van a reggeli és az adó – vendégnél
-
nettó ár – nincs benne az adó, reggeli – vendégnél
-
bruttó bruttó ár – a partnernek adott jutalékot is
tartalmazza
-
nettó nettó ár – még a jutalékot sem tartalmazza
A szálloda az árak
kialakításánál egy rack rate-et alakít ki – bruttó eladási ár vagy nyilvános ár,
amit publikálunk. De ebből is lehet több a szezonalitás miatt (maximum, medium,
minimum) vagy csak egy és abból adnak mindig árengedményt. A rack rate-et kell
elhelyezni a szobákban és a recepción. Innentől kezdődik az alkalmazás –
engedmények adása.
Felár: bármikor kérhetünk,
de akkor célszerű, ha a kereslet megengedi, és előre szólni kell. Általában szerződésekben szokás
alkalmazni – kikötni. Ha pl. kevés a szállodai kapacitás, akkor szokás, vagy egy
speciális szolgáltatás miatt pl. késői utazás, korai érkezés.
Az árak mellett lehet a
kondíciókat is változtatni – pl. szigorúbb az árváltoztatás mértékének
korlátja.
Engedmények:
-
klientúra – partnerek szerint
a.
közvetlen
vendégek – törzsvendég kedvezmény
b. utaztatással, szervezetten
foglalkozó partnerek (tour operator, utazási iroda, utazási ügynök) – A jutalék
helyett árengedményt kapnak. A jutalék a partner nyereségét munkáját és a
további jutalékokat kell, hogy fedezze. Jutalékot akkor adnak, ha a vendég a
szállodában fizet, egyéb esetben engedményes árat ad a szálloda. Az áfa miatt
jobb az engedmény, mert így nem a teljes ár után kell adózni. – Vannak egyéni
és csoportos kedvezmények, de ez leginkább szabadidős turistás vendégkörű
szállodáknál jellemző.
c. corporate partnerek pl. cégek,
kormányzati hivatalok – Általában volumenekben szerződik a szálloda és itt is
vannak különböző engedmények. Vannak több vendégéjszakát biztosító nagy
foglalások és vannak kisebbek. 2-3 féle árkategóriát szoktak kialakítani.
-
üzletkötés formája szerint
a. package ár – a szálloda
kevésbé vásárolt szolgáltatásait is lehet így értékesíteni. A csomagár
kedvezményeket tartalmaz. Alkalmaz a gyengébb időszakok jobb kihasználására is.
Ha egy árat leszállít a szálloda, nehéz visszaemelni.
b. családi ár – a csomagár
speciális formája
c. bérleti ár – átlagáron x
időre x mennyiséget meg lehet venni és a partner azt próbálja értékesíteni
d. budget ár – előre közlik egy
konferenciánál pl. mennyi pénz van egy főre ® alkun alapuló ár,
erőteljesen engedményes
-
üzletkötés nagysága szerint – lehet tour operator és tour
operator között is különbséget tenni az alapján, hogy mennyit vesznek a
szállodától – általában a legnagyobb vevők komoly árengedményt kapnak.
-
széria ár – A széria érkezések folyamatosak, sorozatcsoportoktól
van szó – az utazás napján érkezik a következő csoport. A szálloda így
folyamatosan töltve van, 1-1 napra sem maradnak üresen szobák.
-
szezonális árak – 3 rack rate van általában (minimum,
maximum, médium). Szezon nem csak éghajlat szerint, hanem üzletkör alapján is
kialakulhat – üzletember, családi szálloda. A szezonális hullámzást sok helyen
az árakkal is lekövetik.
-
tartózkodási időhöz kötött ár(kedvezmény) – A hosszabb
tartózkodást honorálják. Az üdülő-, gyógy- és wellness szállodáknál az első hét
ára adott, de a második hét már sokkal olcsóbb. Ahol alapból nem jellemző a
több vendégéjszaka, ott is próbálják marasztalni a vendéget pl. kettőt fizet hármat kap akcióval.
-
last minute (stand by, lay over) – repülőjegyek
értékesítéséből vették át. Sok szálloda nem alkalmazza, mert az utas megszokja,
hogy nem kell előre foglalni és olcsóbban is kapja. Jellemzővé vált, hogy az utazási
döntéseket az utolsó pillanatban hozzák meg, főleg a nyugdíjasok és a fiatalok.
Ez megszokottá tenné az alacsony árakat.
-
árak devizanem szerint – Főleg néhány évtizede volt
jelentősége. Leginkább a dollár és a márka volt jellemző. Külföldre ma sem
Forintban kötik meg az üzleteket, de publikálásra csak Euróban, esetleg
dollárban kerülnek az árak. Devizaáraknál az árak a külföldre történő
üzletkötés eszközei. A szállodában az árakat Forintban kell feltüntetni, mert
az a hivatalos és hozzá kell tenni az irányárfolyamot.
-
desztinációs ár – Amikor kialakult, még nem volt akkora
információáramlás. Az egyes desztinációk fizetőképes keresletét próbálta
követni. Ma már nem jellemző az alkalmazása.
-
különleges kedvezmények
a. ingyenes férőhelyek
(complimentary árak)
§ partnereknek, üzletkötőknek
ingyen elhelyezés
§ jótékonykodás – rászorulók
elhelyezése kieső időszakokban – az önköltségi ár után akkor is adózni kell
b. 16. vagy 21. szabad hely – a
buszos utazással alakult ki - a partner küld utasokat, de az idegenvezetőnek és
a buszvezetőnek ingyen szállást kér. Egy idő múlva átkerült az ár a repülős
utazásokra is. Járhat egyágyas vagy két ágyas szobára, járhat csak kevesebb,
mint minden 15. vendég után.
c. különleges aircraft discount
– szállodák a repülőgép-vállalkozásokkal kötik. Gyakran csak a rack rate
25-0%-a, az önköltségi árak fölött egy kicsivel. Csereüzlet jellege van, de
hagyományokból alakult ki.
d. study tour – fontos, hogy az
eladóink, partereink személyesen is lássák a terméket. A marketingmunka egyik
fontos eleme a study tourok szervezése, általában kieső időszakokra szervezik.
Gyakran bevonnak más szolgáltató partnereket is, de lehet ez egy utazási iroda
szervezésében is. Nem csak utazási irodai partnereket, hanem újságírókat is
szokás study tourra vinni.
e. konferencia előkészítés – a
kinti szervezőknek többször el kell utazni a helyszínre. A vendéglátás
önköltségi ár körül van, vagy kifizetik a számlát, ami később a konferencia
előlegeként számít.
f. törzsvendég – egyre nagyobb
a szerepe, kiemelt a jelentősége a marketingben
§ százalékos mértékű
kedvezmények különböző fokozatokban
§ törzsvendégkártya – a vendég
pontokat gyűjthet, amiket be lehet váltani szolgáltatásokra, de lehet, hogy nem
lehet egyszerre felhasználni
g. egyedileg alkalmazott
árkedvezmények pl. vendégpanasz után, egyedi vendégeknek
Akkor jó az árrendszer, ha világos, áttekinthető,
tisztán lefektetett elvek szerint alkalmazható, elveken alapul.
Az árakhoz hozzátartoznak az egyéb kondíciók is.
Önmagában az ár nem eszköz, csak csomagban.
Amerikában a múlt század közepétől vált általánossá az
értékesítés. Magyarországon 1976-ban jelent meg a szervezet, addig a front
office és a recepció értékesített. Amíg kínálati piac volt, kapacitáshiány,
addig nem kellettek a szállodának értékesítési szervezet, elég volt a
partnerkapcsolat. A szobafőnöki kezelésből alakultak ki az értékesítési
szervezetek, a szállodai dolgozókat emelték ide ki. Régen volt az IBUSZ és 4
kisebb utazási iroda. A szálloda elkezdett válaszolni a beérkező levelekre,
sokkal hamarabb, mint a partnerek. Fontos a hatékonyság érdekében a
munkaszervezés pl. nyelvi csoportok kialakítása (országok csoportosítása), ami
nem vált be, így kialakult a csoportok alapján (group sales); csoportos és
egyéni beutazások. Megjelentek a partner szerinti bontások pl. MICE. De egy
meeting bonyolításához kellenek pl. vendéglátó szakemberek és a vendéglátó
értékesítés önálló maradt. A konferenciánál a vendéglátásnak és a szállodai
értékesítésnek együtt kell működnie. Az értékesítésbe ma a bankett menedzser is
bekapcsolódik. Fontos a munkamegosztás az üzletkötő és a bonyolító között is.
Sales and Marketing Director
Sales direktor
értékesítési referens
üzletkötő
(generálja az üzletet)
bonyolító
Marketing Director
elemzők csapata
reklámpropaganda
PR
Az értékesítési munka addig tart, amíg a vendég
számláját ki nem fizette.