Az ellenőrzés általában valamely cél vagy feladat lehető leghatékonyabb megvalósítása érdekében végzett ténymegállapító, követelményhez viszonyító, értékelő és javaslattevő tevékenység.

Az ellenőrzés elemei:

- a tényhelyzet megismerése,

- a tényhelyzet viszonyítása a követelményekhez (összehasonlítás),

- az eltérések alapvető okainak feltárása.

Az eredményes szállodai vagyongazdálkodáshoz hozzátartozik a rendszeres leltározási tevékenység. A leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait:

- mennyiségben és pénzértékben

- tételesen

- egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki.

A számviteli törvény előírásai alapján (2000. évi C. törvény a számvitelről), a mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltárt el lehet készíteni a folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján, illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során. A leltározási szabályzat egy több évre szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni és a szükséges módosításokat azon átvezetni. A leltározási szabályzat hatálya kiterjed minden, a vállalkozás tulajdonában és használatában lévő eszközre. A leltár tehát a vállalat pénzügyi mérlegének az alapja: a vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza.

A leltározás célja:

- a mérleg valódiságának alátámasztása,

- a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése,

- a tulajdon védelme,

- a vezetőség tájékoztatása.

A leltározás mennyiségi felvétellel történik, amely az eszközök megszámlálásával megy végbe. A vállalkozásnál az üzleti év végi leltározás fordulónapja december 31. A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a vállalkozás vezetője hagy jóvá. A szállodai szoba berendezései és tárgyai esetében a napi rutinellenőrzések mellett évente célszerű teljes leltárt készíteni. A vendéglátás áruival összefüggésben – alapanyagok, üdítőitalok, szeszes italok, kávé, zöldség, tejtermék, stb. – folyamatos nyilvántartás, és havi leltárellenőrzés szükséges, mely legegyszerűbb valamilyen elektronikus készlet-nyilvántartó program segítségével. A különböző textíliák, segéd- és vendég anyagok, fogyóeszközök és kis értékű eszközök esetében havi, valamint negyedévi leltár javasolt. Ugyanakkor a berendezések, felszerelések és gépek vonatkozásában elegendő az éves leltárellenőrzés. A tárgyi eszközöket, álló eszközöket és épület tartozékokat célszerű kétévente részletesen áttekinteni és leltározni.

A leltározás rendje:

1. A leltározás előkészítése (leltározási ütemterv).

2. A leltározás megszervezése (leltározási feladatok meghatározása, leltározó bizottság).

 

3. A leltározás lebonyolítása.

4. A leltári adatok értékelése.

5. Hiányok, többletek rendezése.

6. A leltározás lezárása.

A leltározás és a leltározás ellenőrzésének befejezése után a leltározásért felelős vezetőnek összefoglaló jelentést kell írni az elvégzett munkáról. Magáról a leltárfelvételről készített összesítő kimutatás a leltár, melynek alapbizonylatai:

- leltárfelvételi jegyek, ívek, mellékletek,

- nyilvántartások,

- leltározási jegyzőkönyv.

A leltárnak tartalmaznia kell:

- a vállalkozás megnevezését,

- a leltár megjelölését,

- a leltározási hely megjelölését,

- a leltár fordulónapját,

- a leltározott eszközök és források, vagy azok csoportjainak meghatározását.

A leltár készítője a leltárértékelést követően állapítja meg a hiányokat, illetve a többleteket, majd előkészíti a leltározásról szóló jegyzőkönyvet.

A leltározásról szóló jegyzőkönyv tartalmazza:

- a leltározott helyiség eszközféleségeinek megnevezését (például asztalterítő, kávéscsésze, evőeszközök, stb.)

- a leltározásban részt vettek nevét,

- a leltározás időtartamát,

- a kijelölt feladatok végrehajtását,

- a leltározásnál felhasznált leltárbizonylatok számát,

- a megállapított hiányok, többletek feltehető okait.

Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell tárolni és 10 évig meg kell őrizni. A leltárfelvétel időpontjától számított legkésőbb harminc napon belül – ha ez alól más jogszabály kivételt nem tesz – a leltározás adatait a könyvviteli nyilvántartásokkal egyeztetni szükséges, valamint a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okait kivizsgálás útján rendezni kell. A leltárkülönbözet a leltározás során megállapított, és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiségek különbözete. A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány (származhat például lopásból is). Mindazon hiány, melynek oka ismert, nem tekinthető leltárhiánynak. Amennyiben az eredetileg leltárhiánynak minősített hiány keletkezésének oka később részben vagy egészben ismertté válik, a leltárhiány összegét az ismertté vált hiánnyal csökkenteni kell, illetőleg azt kell megállapítani, hogy leltárhiány nem is keletkezett.

A munkaviszonyból fakadó kártérítési felelősség szabályait a 2012. évi I. törvény, a munka törvénykönyvéről elnevezésű jogszabály tartalmazza. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt. Annak tényét, hogy a munkavállaló nem az adott helyzetben általában elvárható módon járt el, valamint a kárt és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

„179. §

 (3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

182. §

(1) A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.

(2) A leltárhiányért való felelősség feltétele

a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá

d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.

183. §

(1) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

(2) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam.

184. §

(1) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

(4) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli.

(5) A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

185. §

(1) A munkáltató állapítja meg azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,

b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,

c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,

d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

(2) A munkavállalót az (1) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.

(3) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki.

(4) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.

186. §

(1) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel.

(2) A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

187. §

A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

188. §

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.[1]”